Az égen feltűnt egy kicsi Csillag,
Fénye elég halvány, alig pislákol csak,
De ott van, ott van, ott van,
Ugye, ugye, én mondtam!

Milliónyi csillag ragyog körötte a végtelenben,
De ott van, ott van, én észrevettem!
Lehet, hogy a többiek nála fényesebbek, és nagyobbak,
De úgy, ahogy ő, még sohasem ragyogtak!

Szégyenlős fénye csak alig világít,
De látszik, látszik, hiába az a sok másik!
Ott van, ott van, megbújik köztük,
Simogató fényét nem sikerült megtörniük!

Vakító csillagok szerteszét, mindenfele,
Ami elvarázsol, mégiscsak annak a kicsinek a pislákoló fénye!
A többi, mintha nem is létezne,
Csak az a kicsi, csak az a kicsi, mintha csak ő élne!

Gyengéd fénye oly vidáman ragyog,
Hát kit érdekelnek a többi nagyok?
Annyira kis édes, és aranyos, úgy megmelenget,
Varázslatos érzéssel tölti el a szívemet!

Szombathely, 2013. december 28.