Szilveszter éjszakán...
Szilveszter éjszakán petárda robban
a csend most lassan darabokra szakad
az ember játéka állatokon csattan
félelemből űzöl játékot magad
őrjöng a mámor fényárban úszik
égbolt a rakéta dörgő hangot ad
kushad a jószág bárhová elbújik
ne hallja ne lássa mitől megriad
nem tisztel semmit az ember már ilyen
csak saját kedve irányítja azt
mi számára fontos más érdektelen
csak égbe kiáltott hazug malaszt
de átlátni képtelen nem érti meg
a bolygó nem övé csak lakó itt lent
ajánlás
herceg az ember már elkorcsosul
tömjénfüstben fürdik az egója
természet ellene lázadva fordul
nem lesz többé békés a visszaútja
álmain csak az enyészet bont virágot
szakadék mélye már előtte tátong