Kezdőlap

Ajánlás

A szerző

Impresszum


Versek

egy el nem hangzó ima
Újév margójára
néhány nap...
mint fehér szálakból...
repül a hinta...
karácsony szelleme...
mondjátok miért baj...
Szilveszter éjszakán...
amerre jártam...
mást mond a mondat...
fagy uralta tágas...
kérdés az emberségről
csak düh lapul...
fohász
Kicsi falum...
hol egykor hullám...
mint egykor...
emlékek sora rögzült...
verset írok még...
elhagytam vagy...
szeretlek...
mit remél...
adnék én ha tudnék...
a csend szitál...
korán eltávozott költő...
esküvő
hol szőlőt nevelt...
ünnepvárás margójára
Lili unokám...
fájó a csend...
ígéri-e...
mire mennék vele...
maradt a semmi...
szűkölhetnék mint...
időfoga tépte...
s ha megtaláljuk...
de szerelmet vált...
szél űzte sötét felhők...
olajfák alatt
szeretem bámulni...
már átkarol...
bort iszom és...
csodát ígér...
aranyködben úsznak...
szállni szeretnél...
a hajnalpír már...
egy hosszú fütty...
versmagot hint...
mit mondana...
meddig ég még...
bár csendet ír...
Konklúzió
ha inog már...
mi változott itt...
vajon elmennél-e...
hol álom csatornák...
ha dőlni látszik...
ha megérted sorsod...
árván álló...
karod ha néha átölel...
sok-sok betű...
árnyak kísérnek...
csendfolyamok...
ott túl már...
mert feloldozást...
Magamnak... 2018


Konklúzió

imádkoztok hozzá zeng a hozsanna
de fals a dal a gondolat sekélyes
lábbal tiporva törvényei szava
emberek a hit ma oly szegényes...

megváltót ma is megfeszítenétek

 

következő alkotás >