Kezdőlap

Ajánlás

A szerző

Impresszum


Versek

egy el nem hangzó ima
Újév margójára
néhány nap...
mint fehér szálakból...
repül a hinta...
karácsony szelleme...
mondjátok miért baj...
Szilveszter éjszakán...
amerre jártam...
mást mond a mondat...
fagy uralta tágas...
kérdés az emberségről
csak düh lapul...
fohász
Kicsi falum...
hol egykor hullám...
mint egykor...
emlékek sora rögzült...
verset írok még...
elhagytam vagy...
szeretlek...
mit remél...
adnék én ha tudnék...
a csend szitál...
korán eltávozott költő...
esküvő
hol szőlőt nevelt...
ünnepvárás margójára
Lili unokám...
fájó a csend...
ígéri-e...
mire mennék vele...
maradt a semmi...
szűkölhetnék mint...
időfoga tépte...
s ha megtaláljuk...
de szerelmet vált...
szél űzte sötét felhők...
olajfák alatt
szeretem bámulni...
már átkarol...
bort iszom és...
csodát ígér...
aranyködben úsznak...
szállni szeretnél...
a hajnalpír már...
egy hosszú fütty...
versmagot hint...
mit mondana...
meddig ég még...
bár csendet ír...
Konklúzió
ha inog már...
mi változott itt...
vajon elmennél-e...
hol álom csatornák...
ha dőlni látszik...
ha megérted sorsod...
árván álló...
karod ha néha átölel...
sok-sok betű...
árnyak kísérnek...
csendfolyamok...
ott túl már...
mert feloldozást...
Magamnak... 2018


Ajánlás

Hegedűs Gáborral nem is olyan rég hozott össze jó szerencsém egy irodalmi esten. Őszinte, véleményét kendőzetlenül megfogalmazó, indulatoktól nem mentes, de azokat gondolatiságával kontrolláló Embert ismerhettem meg személyében.

Megtiszteltetésnek érzem, hogy ajánlást írhatok kötetéhez, mivel verseit olvasva, a szerzővel folytatott hosszú, baráti beszélgetésben találjuk magunkat: a minket körülvevő társadalom visszásságairól, a hatalomért folytatott álságos színjátékokról, az elvakult, egyéniségeket és egyéni gondolatokat száműző fanatikusokról, az emberiség végveszélybe rohanásáról.
Szívemhez ezek a közéleti ihletésű és „istenes” versek állnak legközelebb, mert őszinték, gondolkodásra, sőt együttgondolkodásra, társadalmi felelősségvállalásra ösztönöznek – mai atomizálódó, a véleménykülönbségeket elfogadni–feldolgozni nem tudó világunkban az uniformizálódás ellen hatnak.

Ám szerzőnk lírai énjét is megcsillantja meghitt hangulatú leíró és tájverseiben, melyekhez gyakran kapcsolódik az öregedés-elmúlás toposza, valamint szerelmes verseiben, melyek egy érett férfi mélyen izzó érzelmeiről tesznek tanúbizonyságot.

Jó szívvel ajánlom Hegedűs Gábor kötetét mindenkinek, hiszen mindent megtalálunk benne, amit egy verseskönyv nyújthat: szép sorok, erős gondolatiság, megélt érzelmek.

Dományházi Edit
intézményvezető
Algyői Könyvár