Kezdőlap

Ajánlás

A szerző

Impresszum


Versek

egy el nem hangzó ima
Újév margójára
néhány nap...
mint fehér szálakból...
repül a hinta...
karácsony szelleme...
mondjátok miért baj...
Szilveszter éjszakán...
amerre jártam...
mást mond a mondat...
fagy uralta tágas...
kérdés az emberségről
csak düh lapul...
fohász
Kicsi falum...
hol egykor hullám...
mint egykor...
emlékek sora rögzült...
verset írok még...
elhagytam vagy...
szeretlek...
mit remél...
adnék én ha tudnék...
a csend szitál...
korán eltávozott költő...
esküvő
hol szőlőt nevelt...
ünnepvárás margójára
Lili unokám...
fájó a csend...
ígéri-e...
mire mennék vele...
maradt a semmi...
szűkölhetnék mint...
időfoga tépte...
s ha megtaláljuk...
de szerelmet vált...
szél űzte sötét felhők...
olajfák alatt
szeretem bámulni...
már átkarol...
bort iszom és...
csodát ígér...
aranyködben úsznak...
szállni szeretnél...
a hajnalpír már...
egy hosszú fütty...
versmagot hint...
mit mondana...
meddig ég még...
bár csendet ír...
Konklúzió
ha inog már...
mi változott itt...
vajon elmennél-e...
hol álom csatornák...
ha dőlni látszik...
ha megérted sorsod...
árván álló...
karod ha néha átölel...
sok-sok betű...
árnyak kísérnek...
csendfolyamok...
ott túl már...
mert feloldozást...
Magamnak... 2018


ha megérted sorsod...

földi létünk foszló mámorában
életunt már a málló fakereszt
megbűvölve fetrengsz a pénz szagában
mely magához édesget nem ereszt

csendet vizionálsz az utca zajban
s ha időd lejár hát menned kell
még süt rád a nap s egy furcsa dalban
a szférák zenéje mi átölel

hit nélküli napok de hittel éled
bízol mint mindig most is magadban
kereszted súlyát válladdal méred
álom szilánkok gyűlnek a sarokban

ha megérted sorsod többé nem hagyod
hogy léted gúnyolják kis álommanók 

ajánlás

herceg a pénz nem az én világom
mammon dicsősége nem volt enyém
de minden nap szomorúan látom
emberi értékek hogy törnek szét

amit már láttam olvastam tudok
a vagyonom de így is boldog vagyok

 

következő alkotás >