szeretlek...
mit lát a nap ha besüt az ablakon
kócos hajad és a válladon
a hálóing szerényen félrecsúszva
nézlek talán az ifjúság bája
mi emlékeimben újra éled
feledve hogy elszálltak az évek
s a csend talán egyszer betakar
csak álmodom rólad rólam és hamar
kijózanít az álmokból az élet
megöregedtem de szemed színében
felfedezek újra egy múló világot
s a tavasz nekünk is újra bont virágot
remélek...
e kép mi most a retinámba égett
megőrzi a reggelt mit mindennap újra élek
szeretlek...