időfoga tépte...
csillagzatod ki tudja miért lett ilyen
tomboló viharban napokon át
megszületni... minek... oly jó odabenn
isten fogai közt őrlődik a mád
borúra derű és fiú született
a föld gyomra már hangosan korog
megváltó lelkén elvetélt csendben
a csontdaráló sebesen forog
időfoga tépte hús áldozat
lázasan soha nem gyógyuló seb
eredendő bűnök örökös kárhozat
mint a vacsoráját marcangoló eb
morog rád e veszett bús világ
de te az arcod tartsd a fénybe
csillagzatod mint egyetlen jó irány
reményt küld a vak messzeségbe