csendfolyamok...
vergődsz vad érzések hálójában
napra nap mindig új csodát remélsz
az életálmod labirintusában
néha gügyögő kisded már a lét
csendfolyamok szürke házfalakon
a sorsod ujja most is rád mutat
elmélkedve jövődön és múlton
csak álomcserép szórja be utad
de tudatod még építi a vágyad
és szél söpri a hullott levelet
talán egy nap újra rád talál majd
egy érzés mely új utadon vezet
halogatás mindig a tett halála
élj a mának a jövőre várva
ajánlás
herceg minden sors más irányba vezet
nincs előre kijelölve az út
döntést hozunk könnyűt vagy nehezet
remélve hogy nem nyitunk rossz kaput
pandora szelencéje zárva marad
jelet hagyunk nem letarolt sorsokat