Ki vagyok én?

Hogy ki vagyok én?
Szeretném elmondani!
Néha senki vagyok,
Csak néha valaki.

Néha mint az orkán,
tombol az érzelem,
néha tenni akarnék,
s nem mozdul kezem.

Repülni szeretnék
Én a szelek szárnyán.
S mégis csak ücsörgök
elhagyatott árván.

Porszem vagyok a
Világmindenségben.
De azonos vagyok
a Föld kerekével.

Egy anyagból vagyunk
Én és a csillagok.
Ne kérdezd hát tőlem,
hogy én milyen vagyok?

Nyári zápor vagyok s
A felkelő Napsugár.
Nekem is fáj az,
ami neked is fáj.

Én vagyok az öröm,
a bánat is Én vagyok.
Milliószor kérdem,
Én, én miért vagyok?

Miért cipelem Én
mindenkinek terhét?
Mikor tudom azt, hogy
mindenki letenné?

Miért érzem én
mindenki bánatát,
mikor mindenki más
reá fittyet hány?

Háborúról szólnak,
Én is ott vagyok!
Ha Tereád lőnek,
Én is meghalok!

Ne kérdezd hát, hogy Én,
Én miért vagyok?